...arról írj, hogy hogy működik a gyerek! Meg arról, hogy ne legyen vele gond! - szinte minden gyerekes ismerősöm kér erre.  Vagyis egy JÓL működő gyerekről írjak!

Elárulok egy titkot: magától egy gyerek sem működik úgy, hogy nekünk megfeleljen! Azon egyszerű oknál fogva, mert nem tudja - magától -, hogy nekünk mi a jó! Meg kell neki mutatni, elmesélni, megindokolni, megtanítani, elmagyarázni...magyarul beszélgetni és foglalkozni kell vele. Bizony. Ez nem kevés, ez rengeteg. Ám ha ezt megtesszük, akkor a gyerek igenis JÓL FOG MŰKÖDNI!

Nem született még le a földre velejéig rossz, gonosz, tiszta apja-anyja kölyök: mi tesszük azzá. Természetesen mindegyik kis kópénak más a természete, a vérmérséklete, a türelme, nyugalma. Szóval van mindnek egy adott természete. Csiszolni viszont nekünk kell.

Te mindig kedves, türelmes, nyugodt felnőtt ember vagy? Megérted a körülötted élőket? Nem kötözködsz, ha várni kell, ha elfogyott, ha nem sikerül? Mindig jóba vagy a szüleiddel, barátaiddal, tesóddal, társaddal? Remek, kolléga, beosztott, főnök vagy? Gratulálok! Te az egyetlen kakukktojás lehetsz a világon!

Képzeld! A gyerek is csak egy "gyarló" ember. Csakhogy ő még őszinte, romlatlan, szárnyaló, fantáziadús, érzelmes, szeretni bíró és szeretet szomjazó. Dühös, ha valami nem sikerül, szomorú és vidám, kiabáló, visítozó, mivel érzelmeit még nem tartja úgy kordában, mint amikorra felnő és elromlik! Tehát a hiba nem a gyerekben van, hanem bennünk. És rajtunk múlik, mivé tesszük. Senki sem születik gyilkosnak, rablónak, hazug disznónak, embereken átgázolónak, vagy éppen öngyilkosnak. Ha az lesz belőle, annak bizony a szülők a fő okai. Nem bárki más, nem a környezet, a külső hatások, társak, munkahely, szomszéd...hanem MI = a szülei!!!    

Mit mutatunk magunkból, a világból? Hogyan élünk, viselkedünk? Hogyan állunk hozzá a problémákhoz, hogyan vezetjük le a feszültséget? Mennyire mutatjuk ki a szeretetünket? Mennyit válaszolunk a kérdéseire? Meghallgatjuk-e? Megértjük-e? Tudja-e, hogy számíthat ránk? El meri-e mondani a problémáit és az örömét? Megtanítjuk-e az elemi parancsolatokra (pl. tízparancsolat)? Ez nem vicc: aki elmagyarázza és aszerint próbál élni, viselkedni, mint amit Mózes a kőtáblákba vésett, az már elég... 

...akkor működik a gyerek! Akkor talán felnőttként sem kell szégyenkeznünk miatta. Akkor talán elégedett emberré válik, aki nem akar ártani sem magának, sem másoknak!

Csak ennyi az egész...